Vallomások Nőnapra
Nők - ez a bejegyzés most csak és kizárólag Nektek szól! Köszönöm, hogy vagytok! Csodás Nőnapot mindannyiunknak!
Vallomásaim Nőnapra.
Nőnap. Gyerekként nagyon vártam ezt a napot. Imádtam az apukámtól, a tesómtól és a férfi családtagoktól virágot kapni. Az idő előrehaladtával osztálytársak, kollégák, később szerelmek leptek meg egy-egy csokorral. Csak azért, mert nő vagyok. De mit is jelent nőnek lenni? Sokáig fogalmam sem volt. A generációs hagyományok és a környezeti hatások miatt, természetesen tudtam, hogy mit visel egy nő, hogyan sminkel, fésüli meg a haját. Ezeket a fortélyokat könnyedén elsajátítottam az évek során. Azonban élt bennem egy kép arról, hogy milyenek is a nők és meggyőződésem volt, hogy nem olyanok, mint én. Fecsegnek, sírnak, túl érzelmesek, gyengék, másokra támaszkodnak, finomkodnak, összejárnak pletykálni, azaz csak olyan dolgokat csinálnak, amelyek tőlem távol állnak.Tőlem, aki kőkemény vagyok, erős és rettenthetetlen, aki sosem sír, sosem gyengül el, nem beszél a válságairól, hisz megoldja egyedül és bárki számíthat rá, mert szolgálatra kész mások érdekében. Mantráztam, hogy szívesebben mozgok férfi körökben, mert ők bezzeg nem vernek át, nem okoznak fájdalmat, mint több, barátnak hitt nő a korábbi életemből. Biztonságosak voltak ezek a felszínes, haveri kapcsolatok a férfiak társaságában és biztonságos távolságot építettem ki azokkal a nőkkel, akik az évek során az életem szereplői lettek. Aztán egy évvel ezelőtt valami megváltozott. Egy olyan kilátástalan helyzetben találtam magam, amilyet még sosem éltem át korábban. Minden összeomlott körülöttem, a múltam, a jelenem és úgy hittem a jövőm is. Az erőm elhagyott, a rendíthetetlen kősziklán repedések keletkeztek, egyedül voltam. És abban a pillanatban nyomban körülvettek. Finom érintésekkel, kedves hangjukkal, elvárások nélküli, őszinte szeretetükkel, kérés nélkül, rögvest mellettem termettek ismert és addig a pillanatig, ismeretlen angyalok. Szavak nélkül tudták mire van szükségem. Akkor és ott mindent megértettem. Megértettem, hogy a kollektív női tudat egy valóban létező fogalom. Megértettem, hogy egy olyan közösséghez tartozom a születésem pillanatától kezdve, amelyet évtizedeken keresztül, tudatosan távol tartottam magamtól. A mai napon azonban szeretnék köszönetet mondani a Mindenhatónak, mindazért, hogy ennek a végtelen, generációkon, földrészeken és világokon átívelő, ősi közösség tagjaként létezhetek. Köszönöm és büszke vagyok rá, hogy közétek tartozom. Köszönöm, hogy Nő vagyok! Köszönök Nektek mindent életem jelenlegi és jövőbeni Női! Boldog Nőnapot kívánok mindannyiunknak, minden csodálatos Nőnek!
