Gondolatok újévre

Az újév első napján anya megkérdezte tőlem, hogy tettem-e fogadalmat.

- Nem. – válaszoltam. Jó ideje már, hogy nem szoktam.

- Jól teszed, a legtöbben tesznek, aztán soha nem lesz belőle semmi. – mondta.

Részben úgy hiszem igaza van, de azt is gondolom, hogy ez nem feltétlenül az emberek lustaságából eredeztethető. Teljesen értem, miért alakult ki az idők során az újévi fogadalomtétel szokása, hiszen az új évkör magában hordozza a tiszta lap, az új kezdetek és lehetőségek, a megújulás szimbolikáját.

De belegondoltál már abba, honnan is származunk? Ma annyira másképp élünk, hogy szinte teljesen elfeledkezünk a tényről, hogy mi emberek éppúgy a természet részei vagyunk, mint a növények vagy az állatok. A természet pedig a téli időszakban lelassul, megpihen, feltölti a készleteit, hogy az eljövendő tavasz köszöntésére, a legszebb ruháját ölthesse magára. Ugye te is tapasztaltad már, hogy amint megérzed a felengedő föld illatát, meglátod az első tavaszi virágokat, meghallod a madarak énekét máris felpezsdül a szíved és úgy érzed eljött a te időd? Mindannyian így vagyunk ezzel, hiszen ez a természetes. Míg a tavasz a megújulás és mozgás, addig a tél a pihenés és nyugalom időszaka. Teljesen rendben van, ha nem érzed készen magad megváltani a világot, hegyeket megmozgatni, teljesen új rutint, edzések sorát bevezetni, amint elsejét mutat a naptár, hiszen tél közepe van. Most pihenj, feküdj le korábban, végezz könnyedebb mozgásformákat, fogyassz melengető ételeket és italokat, olvass, álmodozz, gyújts gyertyát, meditálj, hallgass zenét, látogasd meg a szeretteidet, beszélgess, tegyél bármit, ami megnyugtatja a lelked és feltölt, figyelj magadra. Hosszúnak tűnik a tél, de hidd el nagyon gyorsan eljön a tavasz és onnantól kezdve nem lesz megállás.

Mindezeket én is az elmúlt évek során tapasztaltam meg. Korábban borzasztóan nehezen éltem meg a téli időszakot, mert úgy éreztem bezárnak, nem tudok élni, mozogni, teremteni, megváltani a világot. Aztán szép lassan rájöttem, hogy nem is kell. Amíg a természet alszik, én is megpihenhetek, hiszen egyek vagyunk.

Az elkövetkezendő hetekben ennek megfelelően szeretnék megosztani veletek néhány tevékenységet, amelyek az én lelkem táplálását szolgálják a téli időszakban.

Zárszóként itt hagyom az egyik legkedvesebb Youtuberem gondolatait, melyek így hangzanak:

„Egy virág sosem erőltetné magát, hogy télen nyíljon. Mi miért tennénk?” (Jonna Jinton)